2009.08.08. Kalocsa-Várda (Kiss-Sümeghy-Varga-Atya quadro)

HD!
Az előrejelzéssel ellentétben igen derék távrepülő idő volt. 12 00-kor már magosan tekertünk Kalocsa felett, de a plafon csak 1000 méter körül lehetett. Aztán pillanatok alatt kipattantak a kumók és megnyílt a pálya. (Hála Tibinek, a filmben már az én szárnyam is látszik madártávlatból!) A repülés nem volt egyszerű, könnyen félre lehetett nyúlni, de élveztem, hogy taktikázni kellett. Egyszer voltam Tibivel igen alacsonyan, de szépen összedolgoztunk és kihoztuk a cangákat az árokból. Dombóvár felett ritka szép felhőalapokkal futottunk össze. (Alap: 2000m) Mintha valaki vonalzóval húzta volna meg a felhők alját és veszedelmesen setétek voltak. Na ott következett a fülcsukva utazás és az alkonyatig elhúzódó merülőspirálozás, de ennek ellenére irdatlan nagyot tudtunk siklani alattuk. Dombóvár után vége lett a terített asztalnak és jött a nagy kékség egy-két elszórt kumóval. Itt váltunk el Tibivel és én elkezdtem oldalazni a Balaton felé, mert abban az irányban kiszúrtam egy formás kis kumót, ami bálnává változott mire alá értem. Az is rohadt mód elkezdett szipkázni, de már hulla fáradt voltam elővenni a repertoárból a merülőt, inkább hátradőltem és élveztem a show-t.
(A FELHŐREPÜLÉS VESZÉLYES!) A következő 10 perc olyan volt, mintha én lettem volna Alíz csodaországban, vagy a szegény legény, aki megmászta az égig érő paszulyt. Varázslat volt minden egyes másodperc! Olyan magasra emelkedtem, amilyen magasra csak lehetett és a lelkem mélyén már sejtettem, hogy a végsiklás fog következni. Sajnos nem muzsikált tovább a táj. Várda mellett landoltam. Kaposváron találkoztam a többiekkel. Gyerekek ez megint jó mulatság, férfi munka volt!!
Most a többiekről nem szólottam. Ha van kedvük majd beírnak a kommentekbe….